A számítógépes hangszóróktól a valódi hifi-ig - Mina Stanojković

Munkaterület

Vállalkozói tevékenység az élelmiszeriparban.

Hogyan hallgatsz zenét a mindennapokban?

Zenehallgatásra bármikor és bárhol lehetőségem van, és ezt sokféle módon teszem: iPod – útközben, iMac (lehetőleg Spotify) – munka közben. Mindazonáltal semmi sem hasonlítható ahhoz az élményhez, amikor kedvenc albumomat bakeliten hallgatom; leteszem a tűt a lemezre, leülök, és várom, hogy megszólaljon a zene. Ideális esetben egy ital mellett.

Mikor/hogyan kezdődött az érdeklődésed a hifi iránt?

Egy bizonyos ponton a számítógépen való zenelehallgatás már nem volt elég ahhoz, hogy kielégítse a jó hangzás iránti vágyamat. Vágytam a részletekre, az akkordszerkezetre, a cintányérok lecsengésére, a basszus erejére és az összes hangzásbeli finomságra. Ekkor kezdtem el felfedezni a hi-fi gazdag világát. Akkoriban senki sem volt a környezetemben, aki teljesen oda lett volna érte, ezért sok kutatást kellett végeznem, hogy megszerezzem a szükséges ismereteket, és belevágjak a saját hi-fi berendezésem megvásárlásába.

Mit részesítesz előnyben: CD-t, bakelitet vagy digitális formátumot?

A bakelit az egyik legnagyobb kedvencem. A bakelitnek köszönhetően a zene birtoklása továbbra is kézzelfogható és átruházható marad. Élvezem a lemezgyűjtők között való turkálást, a vadászat izgalmát és a csodálatos közösségi érzést. A lemezgyűjtők rendkívül barátságos társaság. A bakelit örökre megmarad.

Mit gondolsz, miért nincs olyan sok nő az audiofil világban?

A hifi több mint fél évszázadon át igazságtalanul elsősorban a férfiakat célozta meg. Ma, egy olyan világban, ahol a nemek közötti különbségek már alig észrevehetők, a hagyományos gondolkodásmód, miszerint „ki a célközönséged”, eléggé elavulttá vált. Azok a márkák, amelyeknek történelmileg elsősorban férfi közönségük volt, kezdik felismerni, hogy mennyire fontos a befogadóbbá válás. Ez hatalmas növekedési lehetőséget jelent. Nagyon örülök, hogy tanúi lehetünk ennek a változásnak, és aktív résztvevői lehetünk.

Melyik szám ébreszt benned mindig egy érzést?

Moonchild a King Crimson-tól. Még mindig emlékszem, amikor először hallottam; úgy hangzott, mintha varázslatos lenne. Ha létezne olyan dal, amely egymagában felelős azért, hogy megváltoztatta az életemet, akkor a Moonchild lenne az.

Hogyan/hol fedezel fel új zenéket és előadókat?

A vasárnapokat a lemezgyűjtésnek és új kincsek felfedezésének szentelem. A Last.fm ajánlásai is legtöbbször tökéletesen működnek. Nagyon örülök, hogy a barátom a legjártasabb audiofil, akit valaha ismertem. Ajánlásai mindig telitalálatok.

A legutóbbi két lemez, amit megvettél?

Steely Dan Aja és Simon & Garfunkel Sounds of Silence.

Van olyan előadó, műfaj vagy korszak, amit különösen kedvelsz?

Természetesen! Gyakran érzem úgy, hogy „zenei szempontból” a 60-as évek végén és a 70-es évek elején ragadtam. Azon korszakban a pszichedelikus művészek nem konformista kifejezési módszerekkel számtalan zenei lehetőséget nyitottak meg, míg a folk művészek gitárjukat pengették és társadalmi igazságosságért, egyéni jogokért és rendszerszintű változásokért énekeltek. Mindannyian a szabadság és az összetartozás érzését keltették. Az adott korszak aktív, vibráló és felszabadító kultúrája nagyon vonz engem.

Mely lemezek a gyűjteményed büszkeségei?

A Crosby, Stills, Nash & Young Déjà Vu és Donovan Cosmic Wheels című lemezének legelső kiadása.